MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Készítette:

    Almási Anett
    Csiernik Ibolya
    Tokovics Fanni
    Vágner Bernadett

Érzékenység és kockázatelemzés

Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínősége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására.

 

Érzékenységvizsgálat

Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra.

 

Jelentős tényezők

A kritikus változók meghatározása érdekében számba kell venni azokat a tényezőket, amelyek közvetlen, illetve közvetett hatással vannak a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon teljesítménymutatókra. A közvetlenül meghatározó, pénzben kifejezett főbb tényezőket a következő ábra mutatja.

A közvetlen hatótényezıket számos közvetett tényezı határozza meg. Ezek némelyike csak egy közvetlen tényezıre, a többitől függetlenül hat, másik része viszont több közvetlen hatótényezőre van kihatással, ezért a teljesítménymutatókban összetett hatást fejtenek ki.

A több közvetlen, illetve közvetett tényezőre hatással lévő közvetett tényezőket külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezőket nem számszerűsítjük az érzékenységvizsgálatban, azonban a kockázatelemzésben a leglényesebbeket elemezzük.

Az elemzés keretében főként az alábbi változók vizsgálatát kell elvégezni:

  • beruházási költség
  • működési költség
  • különböző haszonelemek és azok számításának főbb tényezői

 

Kockázatelemzés

El kell végezni az épület részletes kockázatelemzését alkalmazva és számszerűsítve az alábbi kockázatokat:

  • Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.)
  • Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.)
  • Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
  • Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, üzemeltető kiválasztása, stb.)

 

Kockázatkezelési stratégia

A kockázatelemzés alapján a kockázatok nagyságától függően megoldásokat javaslunk a kockázatok kezelésére.

A kockázatok kezelésének főbb módszerei a következık (ezek együttesen is alkalmazhatók):

  • a projekttől, vagy projektrészektől való elállás (legmagasabb kockázat esetén)
  • tartalékképzés a határidőkre és a költségekre
  • a kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján történhet
  • a kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

 

 

 


 

 

Hírek

  • A megvalósíthatósági tanulmány definíciója, készítésének célja
    2013-05-09 17:55:40
    A megvalósíthatósági tanulmány a közpénzekből végrehajtott beruházásokra vonatkozó megbízható és gyors döntés eszköze. Megvalósíthatósági tanulmányt a projekt-ciklus első fázisában, az ötlet kidolgozásakor kell  készíteni.
    A megvalósíthatósági tanulmány készítésének célja:
    • egyrészt az ötletgazda számára segítséget nyújt abban, hogy megvalósítható-e a projektje, érdemes-e belekezdenie, és ha igen, mik a rendelkezésre álló lehetőségek,
    • másrészt megalapozza a közpénzek felhasználására hozott döntéseket.
    A megvalósítási tanulmány azonban nem elemzi a projektet olyan mélységben, mint a tervezési szakasz.
Asztali nézet